Učíme na diaľku

Sekcia v maďarskom jazyku

A koronavírus terjedését illető útmutatás, 28. 5. 2020

Ez a honlap a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Tudományos, Kutatási és Sportminisztérium és számos kormányon kívüli szervezet együttműködésében jött létre és a koronavírus-járvány által okozott közoktatási tanítás és egyetemi oktatás megszakítása időszakában hivatalos kommunikációs eszközként szolgál. A honlap célja a nagy mennyiségű információ, ajánlás és útmutatás áttekinthető összegzése, valamint segítség nyújtása a megszakított tanítás és nappali tagozatos oktatás időtartama alatt pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, intézményvezetők és fenntartók, tanulók, diákok és szülők részére.

A honlap áttekinthető és egyértelmű módon összegezi az iskolák és oktatási intézmények számára fontos időpontokat és útmutatásokat. A honlap egyes részeiben ajánlások a tantermen kívüli oktatás megszervezésére találhatóak, tanítók és oktatók, valamint az iskolák vezetősége részére, szem előtt tartva a tanulók, diákok, szülők és tanárok lehetőségeit és igényeit. Továbbá a rendelkezésre álló kommunikációs eszközök és platformok, elektronikus források és támogatások áttekintését tartalmazza a weboldal.

Annak ellenére, hogy az oktatásügy jelenlegi helyzete minden érintett számára új és sok szempontból bonyolult, bízunk abban, hogy közös megoldások, együttérzés és bizalom, valamint inspiráció és támogatás segítségével sikerül leküzdenünk. Ezt a célt szolgálja ez a honlap is, amely a helyzet változásának megfelelően lesz folyamatosan frissítve. Kérjük bármilyen javaslatot, ösztönzést, megjegyzést vagy kérdést az info@ucimenadialku.sk email címre küldjön szlovák nyelven.

KAPCSOLAT

  • Kapcsolattartási adatok: info@ucimenadialku.sk
  • Az oktatásügyi tárca tanácsadó call centere: 0800 138 033
  • Munkanapokon 8:00-tól 16:00-ig

Időpontok

Jelenleg az oktatásügyi miniszter 2020 március 26-án elfogadott határozata áll érvényben.

Ajánlások

A tanárok és az iskolák vezetőségei számára

Az itt felsorolt gyakorlati és módszertani javaslatok célja, hogy inspirációt nyújtson az iskolák vezetősége és a tanárok számára az iskolai oktatás koronavírus-járvány miatti felfüggesztéséből adódó helyzetben. Fontos, hogy az összes fél (a fenntartó, az igazgató és a tanárok) participatív, demokratikus párbeszédet folytasson, és közös, kompromisszumos megoldásokat keressen. Nem kevésbé fontos, hogy ebben a rendkívüli helyzetben a tanár-diák-szülő kapcsolatok szintjén is egy optimális kommunikációs modellt találjunk a gyerekek fejlődésének biztosításához, az aktuálisan rendelkezésre álló lehetőségeik figyelembe vételével. Nehéz időszak ez mind a szülők, mind a tanárok számára: gyakran kell magánéletüket és otthonról végzett munkájukat összehangolni, emellett gondoskodni a háztartásról, gyerekeikről, segíteni szüleiket, esetleg nagyszüleiket. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha családban betegség jelentkezik. Ezért ezekben a napokban alapvető fontosságú a megértés, a kompromisszumkészség, a megállapodásra és konszenzusra való törekvés, a kölcsönös tisztelet és az együttműködés.

  1. Bocsásson a tanárok rendelkezésére eszközöket az online oktatáshoz
    Még mielőtt az iskolában megállapodnának az oktatás menetének erre az időszakra vonatkozó részleteiben, vizsgálják felül az egyes tanárok internet-hozzáférésének lehetőségeit és az ehhez szükséges műszaki felszereltségét. Amennyiben az iskola rendelkezik laptopokkal és tabletekkel, ezeket a válsághelyzet idejére a teljes értékű tanár-diák kapcsolat biztosítása érdekében a tanárok rendelkezésére bocsáthatják.

  2. Első lépés: online és telefonos megbeszélések
    Szervezzenek online és telefonos megbeszéléseket. Ezek célja, hogy minden tantárgyon és minden évfolyamon belül meghatározzák, hol tartanak a tananyaggal, mi az, amit a felfüggesztett iskolai oktatás alatt (valószínűleg egy hosszabb időszakról van szó) online módszerekkel el lehet érni, illetve milyen problémákra kell felkészülni (pl. a felső tagozatra való átlépés vagy középiskolába való átkerülés terén, internetcsatlakozás hiánya, a diák családját érintő betegség).

  3. Engedje el azt az elképzelést, hogy mindent át lehet venni, amit betervezett.
    Az iskolán belüli közös koordinációval egyértelműen meghatározhatják, mely oktatási tartalmak és célkitűzések kapnak prioritást, és mi az, amit a távoktatás miatt nem lesz idő átvenni. Emellett segít kijelölni a tananyag azon elemeit, amelyek majd a további oktatási tartalmak alapját képzik. Ugyanakkor javasolt ennek az időszaknak az anyagát úgy beosztani, hogy az iskolába való visszatérés utánra is jusson, és célszerű számolni ezzel a lehetőséggel az új iskolaév tervezésekor is.

  4. Határozzanak meg a tanévre vonatkozó új értékelési kritériumokat a tanulók számára, amelyek figyelembe veszik az otthoni tanulás eltérő feltételeit
    Az új, illetve innovált értékelési kritériumok figyelembe vehetik a tanulók ismereteinek és készségeinek iskolai oktatás felfüggesztése előtti szintjét, de a tanulóknak a távoktatás időszaka alatt elért, különböző területeken belüli fejlődését is. A tanulók összefoglaló értékelésébe az eddigi eredményeiken kívül az otthoni tanulás során nyújtott teljesítményük/felkészülésük bekerülhet (tekintet nélkül annak formájára – online oktatás, kinyomtatott és elküldött feladatlapok, telefonon keresztül kiadott különböző típusú feladatok). A végső értékelés alapját a tanulók által kidolgozott munkák gyűjteménye képezheti, amelyet az iskolapadba való visszatérésük után mutathatnak be. Értékelhetik azt is, milyen készségekre tettek szert ebben az időszakban (pl. fejlődtek az írásos kommunikáció terén, motiválni tudták osztálytársaikat, átvállalták a háztartási feladatok egy részét, elsajátítottak bizonyos „mindennapi életben” fontos gyakorlati készséget).

  5. A szülőkkel és a tanulókkal folytatott kommunikációba vonják be az iskolapszichológust
    Amennyiben iskolájában iskolapszichológus is dolgozik, határozzon meg számára időt, amikor interneten vagy szolgálati telefonján keresztül kommunikál a szülőkkel és a tanulókkal. Fontos, hogy minden félnek segítséget nyújtson a nehéz helyzet kezelésében. Proaktív módon kommunikálhat elsősorban a végzős diákokkal és szüleikkel, és segíthet legyőzni az alapiskola befejezésével és a középiskolába való átlépéssel kapcsolatos félelmeiket. De adhat tanácsokat a szülőknek azzal kapcsolatban is, hogyan kommunikáljanak gyerekeikkel ebben az időszakban, hogyan alakítsák át napirendjüket, milyen szabályok mentén jelöljenek ki időt a barátokkal való kapcsolattartásra stb. Az iskolapszichológus kríziskezelést is nyújthat a szülők, tanárok és tanulók számára, amennyiben az elszigeteltség miatt vagy a feladatok megoldása kapcsán frusztrációt éreznek, és a tanár-szülő kapcsolatok feszültségeinek oldására, egyeztetésre van szükség.

  6. A szülőkkel folytatott kommunikációba vonják be az iskolai gyógypedagógust
    Amennyiben az intézményben gyógypedagógus is dolgozik, határozzon meg számára időt, amikor interneten vagy szolgálati telefonján keresztül kommunikál a szülőkkel és a tanulókkal. Az iskolai gyógypedagógus a sajátos nevelési igényű gyerekek és szüleik számára nyújthat támogatást. Ugyanúgy célszerű kijelölni egy időpontot, amikor a gyógypedagógus a tanárokkal, szülőkkel és tanulókkal kommunikál, és segítséget nyújt az anyag és a házi feladatok egyes gyerekek egyéni igényeihez való alakításában. Az iskolapszichológus, illetve az iskolai gyógypedagógus és az egyes osztályok közötti találkozók ütemezését egy, az értekezletek keretében kialakított konzultációs órarend segítheti.

  7. Minden osztályhoz jelöljenek ki online/telefonos kommunikációért felelős koordinátort
    A szülőkkel és a tanulókkal folytatott kommunikáció koordinálása érdekében az iskola igazgatósága minden hétre egy konzultációs ütemtervet alakíthatna ki, ebben kijelölt időpontja lehetne az iskolapszichológussal, illetve az iskolai gyógypedagógussal folytatott konzultációknak (amennyiben az iskola rendelkezik ilyen szakemberekkel). Az iskolákban a tanulókkal való kapcsolattartásért felelős koordinátorokat is kijelölhetnek minden osztály számára (ideális esetben ez az osztályfőnök lenne), akik az egyes tanárok által összeállított feladatokat küldik el összesítve a tanulók számára. Az összevont feladatkiosztás csökkentené a tanulók és szülők által a naponta több e-mailben érkező feladatok miatt érzékelt stresszt, de a kiadott feladatok mennyiségét is egyszerűbb lenne ellenőrzés alatt tartani. Az osztálykoordinátor ezen kívül az adott hétre beütemezett videochatek számát és hosszát is koordinálhatná. A tanulóktól az egyes tantárgyakat tanító tanárok irányában a kommunikáció már történhetne közvetlenül az adott tanárokkal.

  8. Támogatást igényel a tanárok digitális készségeinek fejlesztése
    Segítheti a helyzet kezelését, ha az iskola vezetősége az esetlegesen problémákkal küszködő tanárok csoportja számára kijelöl egy a csoportért felelős tanárt, emellett tippeket küld számukra arról, hogyan képezhetik magukat az online oktatás alapvető eszközeinek használata terén. A tanárokat nem szükséges ösztönözni a közösségi portálokra való regisztrációra, viszont ilyen esetekben is kell valamiféle megoldást találni az online oktatás feltételeinek megteremtésére. Ilyen lehet pl. az online szeminárium, amit a tanárok egymás között szerveznek meg, és tapasztalataik kollégákkal való megosztására használnak.

  9. A tanárok és az iskola vezetősége közötti online vagy telefonos kommunikációban legyen rendszeresség
    A tanárokkal folytatott rendszeres online vagy telefonos kapcsolattartás (legalább heti egy alkalommal) hatékony kommunikációt és az egyes tantárgyakon belüli előrelépések koordinálásának figyelemmel kísérését teszi lehetővé. Rendkívül fontos a kölcsönös támogatás, úgy az online oktatás, mint a gyerekek más típusú fejlesztése terén az iskolai oktatás felfüggesztésének időszakában, fontos továbbá a bevált gyakorlatok és anyagok megosztása, valamint a különböző problémák kezelése során nyújtott támogatás.

  10. Fontos, hogy a tanárok, az iskolák és a községek vezetőségei koordinálják a szegény családokból és a kirekesztett közösségekből származó gyerekek oktatását célzó erőfeszítéseiket
    Sajátos problémáról van szó, amelyre minden iskolának és községnek saját, optimális megoldást kell találnia. Nem szabad megfeledkezni ezekről a gyerekről, és nem szabad őket szüleikkel együtt magukra hagyni az otthoni tanulás jelentette gondjaikkal. Megfelelő megoldás lehet kinyomtatott oktatási anyagok kiosztása, ezek később visszacsatolásként is szolgálhatnak a tanárok számára, hogy mely területek jelentettek gondot a tanulók számára. Az oktatási anyagokat a tanárok lelkesítő szavakkal, üzenetekkel stb. láthatják el. A feladatok szintje lehetőség szerint ne lépje túl a gyerekek ismereteinek aktuális szintjét, azok elsődleges célja, hogy a gyerekek ne vesszék el kapcsolatukat az iskolával, ne felejtsék el a már elsajátított ismereteket. Ha van rá mód, nyújtson lehetőséget arra, hogy a kirekesztett közösségekből származó gyerekek pl. telefonon kapcsolatba kerülhessenek a tanárral, hogy érezzék a gondoskodást, és fenntartsák az iskolához való kötődésüket. Mérlegeljék annak lehetőségét, hogy az iskolai tableteket az ilyen eszközökkel nem rendelkező gyerekeknek adják kölcsön (amennyiben a község wifi lefedettséggel rendelkezik).

Feladatok online kiosztása – tanácsok és tippek tanárok számára

  1. Derítse ki, kinek van a gyerekek közül internet-hozzáférése
    Első lépésként ki kell deríteni, mindenkinek van-e internet-hozzáférése, azaz, hogy van-e internetkapcsolattal rendelkező okostelefonjuk, tabletjük, laptopjuk vagy asztali számítógépük. Amennyibe a családban több iskoláskorú gyerek is van, és a szülők otthonról dolgoznak ebben az időszakban, célszerű, ha az osztályfőnök és a szülők egyeztetik az időbeosztásaikat, hogy elkerüljék a torlódásokat az internetcsatlakozás terén. Amennyiben a gyereknek valamilyen okból nincs internet-hozzáférése (pl. nincs otthon semmilyen ezt lehetővé tévő eszköz), mérlegeljék annak lehetőségét, hogy iskolai tabletet adnak kölcsön a családnak, esetleg telefonon/nyomtatott feladatlapokon adják ki az anyagot. Törekedjenek arra, hogy minden gyerekkel legalább ilyen módon kapcsolatban maradjanak.

  2. Reggeli „kupaktanácsok“ bevezetése
    A gyerekek szempontjából ez a helyzet nem kevésbé megterhelő, mint számunkra, felnőttek számára. Ezért fontos fenntartani az osztályon belüli kapcsolatokat, és legalább hetente néhány alkalommal találkozni videochat vagy konferenciabeszélgetés segítségével, amelyen az egész osztály részt vesz (amennyiben ezt a körülmények lehetővé teszik), és mindenki elmondhatja, miket élt át, hogy érzi magát. A találkozót nem kell feltétlenül délelőttre szervezni, nyugodtan kijelölhet délutáni időpontot is (fontos egyeztetni a család többi tagjával, ha az internet-hozzáféréshez ugyanazt a számítógépet használják). Amennyiben különböző, közösségi portálon belüli vagy más módon létrehozott online csoportokban dolgoznak, nyújtson lehetőséget az Önnel folytatott személyes kommunikációra, de az osztálytársak egymás közti kommunikációjára is. A gyerekek „naplót” is írhatnak, amelyet meg is oszthatnak Önnel, írhatnak üzeneteket, megoszthatnak képeket/videókat arról, mit csináltak, hogyan játszottak.

  3. Minden hétre készítsen aktuális „órarendet”
    Az ilyen „órarend” a tanár és diákjai napirendjének kialakítását segíti – annak nem a normál iskolai órarendet kell követnie. Első lépésként az egész hétre ossza szét a témákat és tantárgyakat, amelyekkel az egyes napokon foglalkozni fognak. Az órarendbe jegyezze fel, mely tennivalók érkeznek feladat formájában (pl. megfigyelési ötletek, otthoni kísérletek, olvasási/tévézési ötletek), illetve hogy mikor szeretne a gyerekekkel videochatben találkozni (pl. március 25. szerda 12:00 - 13:00, szófajok - online chat). Az online chatek használata az osztályon belüli kapcsolatok ápolása miatt fontos, de ne tervezzen be túl hosszú találkozókat minden napra. Ne feledje, hogy az online tanulás intenzív koncentrációt igényel, ezért nem elvárható (és nem is egészséges), hogy a gyerekek 4-5 órán keresztül fenntartsák figyelmüket. Erre gyakran nincs is mód, főleg, ha a családban több iskolás van, és a szülők is otthonról dolgoznak.

  4. Dolgozzon ki új tematikus tervet
    Az újonnan kidolgozott tematikus tervnek – amely az új típusú „órarend” vázát képzi – az ismétlésre, a már átvett tananyag rögzítésére és a különböző tantárgyak tartalmi egységeinek egymáshoz kapcsolására kellene koncentrálnia. Használja ki ezt az időszakot az értő olvasás és a kritikus gondolkodás fejlesztésére (pl. egy adott témával kapcsolatban a tankönyvben és egy kiválasztott weboldalon feltüntetett információk összevetése). Az új tananyagot próbálja minimalizálni, és csak az elengedhetetlenül fontos, online módszerekkel kiadott feladatok formájában is érthető részeket átvenni. Számos tantárgynál alkalmazhat projekteket, ezeket a tanulók az otthon hozzáférhető források felhasználásával dolgozhatják ki (pl. történelmi, földrajzi témakörök – ha van internet-hozzáférés; képzőművészeti nevelés, munkára való nevelés, zene stb.). Ha lát lehetőséget arra, hogy valamely tananyagrész a jövő iskolaévben pótolható, azt hagyja ki.

  5. Jelöljön ki időpontokat az online és telefonos konzultációkhoz.
    A sikeres online oktatásnál fontos meghatározni azokat az időszakokat, amikor a tanár interneten/telefonon elérhető a diákjai számára (mailben, chatben vagy egyéb a tanár és a tanulók számára is megfelelő módon). Az online konzultációs időpontokat írja be a heti órarendbe, amelyet a tanulóik és/vagy a szülők számára is elküldenek. Gondoskodjon róla, hogy az online konzultációk és az egyéb kötelességei (pl. online értekezletek, konzultációk kollégákkal, önfejlesztés) időben ne fedjék egymást. Az online konzultációk lehetőséget nyújtanak, hogy kapcsolatban maradjon a gyerekekkel, itt válaszolhat az üzeneteikre, lelkesítheti őket a tanulás terén, esetleg elmagyarázhatja számukra a kérdéses anyagrészeket. Gyakran az is sokat segít, ha egyszerűen csak beszélgetnek Önnel.

  6. Legyen empatikus a gyerekekkel és a szülőkkel
    Ez a helyzet mindenki számára új. Át kell gondolni, milyen és mennyi feladatot adunk a gyerekeknek. Gyakran elég egy feladat is több napra, amely azonban más tanulókkal való online együttműködést, könyv elolvasását, otthoni kísérlet vagy hosszabb ideig tartó megfigyelés végrehajtását igényli. A gyerekek életkorának figyelembe vételével más készségek és kompetenciák fejlesztése is szóba kerülhet (pl. gondolatok írásban való kifejezése, napirend kialakításának készsége, értő olvasás, segítségnyújtás a házimunkák terén, új készségek elsajátítása stb.). A tanulók életkorának függvényében célszerű módosítani a gyerekekhez való hozzáállást, és az ismeretek elmélyítésére, az összefüggéseken alapuló ismeretszerzésre vagy éppen a kritikus gondolkodásra (mit olvastam az interneten vs. mit ír a tankönyv) vagy az íráskészség fejlesztésére fektetni a hangsúlyt. A tanulóknak online, telefonon vagy feladatlapok formájában kiadott különböző feladatok összeállítása során tartsa szem előtt a tanulók aktuális lehetőségeit és igényeit, valamit családi körülményeit (a szülők pl. egészségügyi dolgozók vagy rendőrök, betegség a családban, sok testvér stb.).

  7. A tanulóknak adott feladatokat pontosan fogalmazza meg
    Egy oldaldalszámot és az oldal kitöltésére vonatkozó utasítást tartalmazó feladatkiosztás nem eléggé motiváló a tanulók számára, nem nyújt elegendő információt arról, mit is kell a feladaton belül csinálniuk, mire figyeljenek, vagy hogy mit tanulnak meg a feladat megoldásával. Egy ilyen a helyzetben a motiváció fenntartása szempontjából rendkívül fontos, hogy a feladatok és gyakorlatok célja egyértelmű legyen. Kérjen visszajelzést is, hogy érthető-e a feladat, mennyi ideig tartott annak kidolgozása. A visszajelzéseket használja az online oktatás tartalmának folyamatos alakítására.

  8. Ne legyenek irreális elképzelései
    A gyerekeknek nem kell egész napokat a számítógép képernyője előtt tölteniük, és nem kell egész nap tanulniuk. Figyelembe kell venni az internet-hozzáférési lehetőségeiket, de az online oktatásba bevont gyerekek korát is. Egy kiselsős számára az online oktatás nagyobb kihívás, mint egy hetedikesnek. Az elsősök számára készíthet oktató videókat is, pl. a betűírás vagy a betűkötés gyakorlásához. Az oktató videókhoz bármikor visszatérhetnek, dolgozhatnak azok alapján. A videochatet elsősorban arra használhatja, hogy elbeszélgessen a gyerekekkel, közösen elolvassanak valamit, vagy megoldjanak egy érdekes feladatot.

  9. A tankönyvek és a feladatlapok kapjanak kisebb hangsúlyt
    A tankönyvek és a feladatlapok sokunk számára a feladatok kiosztásának gyors módszerét jelentik, de gondolkodjon el azon is, hogyan fogja a feladatlapokat leellenőrizni. Ha közös online tanulás keretében, azaz videochatben találkozik a tanulókkal, és közösen kitöltenek egy oldalt a munkafüzetből, az egészen más, mintha a gyerekek ugyanezt egyedül csinálják. Gondoljon arra, hogy a szülő nem tanár, és miközben gyerekének próbál segíteni, a magyarázat közben akaratlanul is hibát véthet, amit aztán meglehetősen nehéz lesz felszámolni az iskolai oktatás úrjaindulásakor.

  10. Adjon fel komplex feladatokat és válogasson össze különböző típusú feladatokat
    Adjon fel a gyerekeknek különböző típusú feladatokat, amelyek különféle módon ösztönzik érdeklődésüket, miközben kihasználják a hétköznapi helyzeteket. Az egyik alkalommal pl. végezhetnek írásos gyakorlatokat játékos formában (írj 3-4 mondatot megadott szavak használatával), máskor adjon fel egy a háztartásban megtalálható anyagokkal elvégezhető otthoni kísérletet, vagy jelöljön ki egy játékot, amit a gyerekeknek szüleikkel vagy testvéreikkel játszhatnak, adjon fel elolvasásra néhány oldalt egy könyvből stb. Érdekes feladat lehet az összetevők kimérése főzés közben, és a mértékegységek ehhez kapcsolódó átváltása, ágy hosszának lemérése (idősebb tanulóknak: az ágy hány százalékát fedi a kiterített paplan?) stb. Kifejezetten ajánlott a különböző weboldalakon szabadon hozzáférhető online anyagok, ötletek, feladatok és játékok használata. Az online otthoni tanulásnál a feladatok változatossága és a gyerekek túlterhelésének elkerülése igen fontos a gyerekek motiválása szempontjából.

  11. Felejtse el a feleltetést és a dolgozatokat
    Különböző értékelési formák állnak rendelkezésre – a dolgozatok vagy tesztek íratása ebben az időszakban nem tartozik az alkalmas és motiváló módszerek közé. Ha a kidolgozott feladatokat a gyerekek összegyűjtik, az időszak befejeződésével ezeket bemutathatják az iskolában. A tanulók által kidolgozott feladatokat ugyanakkor ajánlott leellenőrizni, és minden tanulónak visszajelzést adni, elbeszélgetni vele, mivel volt gondja, mi ment nagyon könnyen. Az idősebb tanulók különféle munkákat dolgozhatnak ki, összehasonlíthatják a különböző tantárgyakból elsajátított ismereteiket az interneten vagy enciklopédiában (ha van olyan otthon) talált információkkal. Ez tájékoztatás nyújt a tanár számára, hogy tulajdonképpen mit tanultak meg, milyen forrásokkal dolgoztak.

  12. Az internet-hozzáféréssel nem rendelkező tanulók számára is biztosítson anyagokat és feladatlistákat
    Ezen a területen az iskola vezetőségével kell együttműködni, akik az önkormányzattal, illetve a fenntartóval egyeztetnek. Nem szabad megfeledkezni ezekről a gyerekről, és nem szabad őket mellőzni az online otthoni oktatásba bevont gyerekek mellett. Nekik is szükségük van a tanárral való kapcsolattartásra, egyrészt a szituáció megérése miatt, másrészt pedig gyakran (Önön kívül) nincs más, aki segíthetne nekik a tanulásban.

Források

Ezen az oldalon online elérhető elektronikus információ források áttekintését mutatjuk be, tanárok, tanulók és szülők számára. A lista óvodák, alap- és középiskolák számára szánt információ forrásokra fókuszál. Különböző típusú anyagok találhatóak itt, többek között interaktív tananyagok, hangfelvételek és interaktív gyakorlatok tanulóknak és módszertan-javaslatok tanárok részére.